Lutter Imre: Porosodó magány Nézd, alattunk milyen töredezett a föld… Szikkadt, fáradt, öreg arcát mutatja felénk. Ránk bámul. Tükre késői önmagunknak. Fordulj el, mielőtt megkönnyezed. A sírás nem enyhíti a fájdalmat. Könnytől nem nő a repedésekben virág, az...
Görbetükör – (megjelent: Ambroozia folyóirat)
Legfrissebb
bejegyzések
Vasárnap délben a kertben – (megjelent: Spanyolnátha folyóirat)
Lutter Imre: Vasárnap délben a kertben Kockás pléden a vajaskenyér két órája szétfolyt. A meleg limonádéból már biztos nem iszom többet. Forgok, mint a grillcsirke, egyenletesen süti bőröm a nap. Nem kentem magamra napolajat, nem szállt meg bögöly, sem...
Útközben – (megjelent: Székelyföld folyóirat)
Lutter Imre: Útközben Hangos szó után a békülés, az ébresztő és az altató. Megszokott szavakba bugyolált szűretlen tartalom. Könnyű ez, mint a levegő, és súlyos, mint az átok. Hogy némán is szólhatunk, ha kell, s hogy szeretve lettünk barátok. Zavar a fény,...
Lutter Imre: Görbetükör
Tükörből néz rám még az ismeretlen,
tegezni nem merném az öreget.
Tágul az írisz, a tekintet tompa:
nem eszik, s nem alszik már eleget.
Hiába kérdezném, mi csúszott félre?
hiába mondanám, hogy itt vagyok!
lerogyna úgyis a fa karosszékbe,
s legyintene, hogy a kölyök ragyog.
Túl nagy a zaj, és már túl sötét minden…
Csend van és láthatod, ég a villany.
Örök fejfájás, hogy szeretnek, ingyen?
s lent van az aszpirin a kocsiban.
Megjelent: Ambroozia folyóirat