Megtisztulás

Lutter Imre: Megtisztulás

Pár félig szívott szivar füstöl halomban
A pohárban vörösbor hömpölyög
Szakad az eső, veréb ázik a lombban
Csöndben hallgatom, ahogy a menny dörög

Elbújt a csillag, fellegek mögül tekint
Árnyék se vetül most a falakra
Koszos a táj, amíg csak látom, odakint
Az elvert sár felül a salakra

A göröngyök közt giliszta kúszik, és küzd
Keresi helyét, de nem találja
A víz eláztatta a féreg vájta űrt
Ha tehetné, inkább kiabálna

Hogyha nem tudnám, hogy percek múlva vége
Azt hinném, ma Noé is megfullad
Pedig volna kedvem elhajózni véle
Keresni végre egy tisztább utat

De a víz alatt minden olyan zavaros
Ami felszínen, viszi az örvény
S az ember, látom, még csak nem is haragos
Némán fogadja, hogy ez a törvény

Visszafelé számolok, igen, van miért
Megszámlált a vihar minden perce
Ha elül, megy vele a felhő és a szél
S megy a villám, a dörgés is persze

Elhullott szirmok, egymásra dobott szemét
Hever rögvest az utcán utána
Isten kitisztítja ragyogó kék egét
S én virágot ültetek talán ma

Megjelent Lutter Imre Test és  tudat című kötetében. Megvásárolható: a Líra könyvesboltokban, vagy megrendelhető itt: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/vers-drama/test-es-tudat-lutter-imre-versei