Hajnalban

Habos kávéba burkolózom.
Fejemre vastag takarót húzok.
Bolyhos párnába temetem arcom,
amíg visszatérnek az álmok.

Kávé, fahéj és méz illata
lengi be a szobát. Békés minden.
Lelkemet új dimenzió várja,
sok történet kavarog bennem.

Ide könyörgöm minden álmom.
Odaátról szigetek intenek,
a köd, mint a füst, száll föl a tájon,
ébresztőt dúdolnak istenek.

Tűnik a hajnal. Az ágy megáll,
a reggel lelke átjárja testem,
a világ indul, a szőnyeg leszáll,
szemem nyílik, zakatol fejem.

Ásít a Nap, kint és bent dereng.
Eltűnik az éjszakai csoda,
Egyszer csak hangot kap a félszeg csend.
és lassan fényt kap az éjszaka.

Megjelent Lutter Imre Lételem című kötetében. Megvásárolható: a Líra könyvesboltokban, vagy megrendelhető itt: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/vers-drama/letelem-lutter-imre-versei