Lutter Imre: Régmúlt karácsonyok nyomában Elmúlt karácsonyok emlékét őrzöm. Keresem a hóban a piros ember nyomát. Olvadt lábnyomot, nagy gumicsizmáét. Zörög fülemben a sztaniol hangja, amint bontom a szaloncukor arany csomagolópapírját kis kezeimmel. Lassan....
Végtelenben
Legfrissebb
bejegyzések
Auschwitz felé – Lily Ebertnek
Lutter Imre: Auschwitz felé - Lily Ebertnek Szürke hamu festi sötétre az eget. Nem látni túl a magas palánkon. Pokoli tüzet gyújtottak odabent, száll a lélek túl minden határon. Elborzadva gondolsz a gomolygó füstre. Benne az élet, sok csíny, nevetés, hajdani...
Oratio prosa
Lutter Imre: Oratio prosa Kinek játék az ország is és játszma a hatalom, annak haza nem létezik és értéknek hat a lom. Megjelent Lutter Imre Test és tudat című kötetében. Megvásárolható: a Líra könyvesboltokban, vagy megrendelhető itt:...
Amikor a világ elcsendesül,
mert a felszínen mozgó tagjai
szanaszét hevernek,
a hangulat leül,
s én sejtem, nincs újabb kezdet.
Amit látok, az a világvége,
melynek örökmozgó végtagjai
embereknek mutatkoznak.
Velük kellene élni?
Ezek csak tagok,
s pont, hogy végük van.
Eggyé együtt se állnak össze.
Arra nem képesek.
Olykor beárulom őket
s ezért gyűlölnek.
Meg azért, mert látom is őket
a maguk valójában.
Nincs mit közösködnöm.
Nihilistának tudnak,
pedig gyűlölöm a semmit.
Teszek rá. S a valamire adok.
Finalista vagyok.
A hepiendért rajongok,
mióta tudom, hogy minden
végzet nehéz kezdetben.
Megjelent Lutter Imre Lételem című kötetében. Megvásárolható: a Líra könyvesboltokban, vagy megrendelhető itt: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/vers-drama/letelem-lutter-imre-versei