Mélykék az ég a Buckingham felett Megcsillan a napfény az ablakokon Néhány napja halkabb lett az élet A pompás régi kőépület soron Búcsút intett végleg a királynő A palotában halk suttogás hallik Hét évtizedes emberöltővel A jelen most történelemmé válik A birodalom...
Végtelenben
Legfrissebb
bejegyzések
Mikor az óra megállt
Lutter Imre: Mikor az óra megállt Azóta félek az éjszakai telefonoktól. Azóta némítanám a hajnali hívásokat. Mert az idő akkor tényleg megállt. Nem mi állítottuk meg a faliórát és valami végérvényesen megváltozott. Mindenki aludt már. A ház, az utca Budapesten,...
Ébresztő
Lutter Imre: Ébresztő Mit bánod te hogy mit szól a szomszéd hogy ugat a kutya, s jön-e reggel a kukáskocsi házad elé ha jön, mennyi szemetet szór szét és hagy maga után sárban és mocsokban hogyan fogad az irodai lom a termelékenységet elváró főnök a...
Amikor a világ elcsendesül,
mert a felszínen mozgó tagjai
szanaszét hevernek,
a hangulat leül,
s én sejtem, nincs újabb kezdet.
Amit látok, az a világvége,
melynek örökmozgó végtagjai
embereknek mutatkoznak.
Velük kellene élni?
Ezek csak tagok,
s pont, hogy végük van.
Eggyé együtt se állnak össze.
Arra nem képesek.
Olykor beárulom őket
s ezért gyűlölnek.
Meg azért, mert látom is őket
a maguk valójában.
Nincs mit közösködnöm.
Nihilistának tudnak,
pedig gyűlölöm a semmit.
Teszek rá. S a valamire adok.
Finalista vagyok.
A hepiendért rajongok,
mióta tudom, hogy minden
végzet nehéz kezdetben.
Megjelent Lutter Imre Lételem című kötetében. Megvásárolható: a Líra könyvesboltokban, vagy megrendelhető itt: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/vers-drama/letelem-lutter-imre-versei