LÉTELEM – versek

Édesapámmal messzire mentünk Új tavaszokkal szállt a mi lelkünk Fogcsikorogván, téli veremben néztük, a spájz mit rejt a hidegben Tárva a kamránk, ajtaja nyitva Nyári lakunkból mit vihetünk ma? Szárad a kolbász, illata megcsap Csillog a kristályoldala, jégcsap...

Ködbe borulván alszik a táj kinn Fel se riad ma az éber egér Gyermeki álmom kúszik a fákon S képzeletem tova tűnik azér Túl ezer éjjelen át, ha tekintek Régi nyarakra, kamasz magamat Látom amint nyeszlett sihedernek Vágya határtalan égbe szalad. Nem feledem, hogy...

Még belemegyünk a nyárba, s hogy rövidülnek az éjek, esténként érezzük árva sóhaját a kelő szélnek. A nyivákoló szúnyogok s az őket üldöző békák se hitetik el velünk, hogy a nyár ősszel is megy tovább. Közeledik a szeptember. Udvaron eb ugatja az esténként hűvös...

Ha akarod, veled megyek, Csillagot szór a képzelet. Térdedre hajtom bús fejem, S megpihen hűvös éjjelen. Megjelent Lutter Imre Lételem című kötetében. Megvásárolható: a Líra könyvesboltokban, vagy megrendelhető...

Szörnyű ez az időjárás, borzalom Nem ronthatja el a kedvem, nem hagyom Hogyha tél jön tavasz végi nyár helyett Szent Péternek írok majd egy levelet Megírom majd, hull az eső, egyre hull Ember feje ebbe beletébolyul Fák és bokrok várják már a meleget Öregnéne siratja...

Virágok lengnek tavaszi szélben Bujócskát játszik légy a levélen Ez egy másik Ez egy újabb Virág-vasárnap Húsvét nélkül is éled az élet Benne születnek tarka regények Ma elválik Jön-e újabb Nevető holnap Megjelent Lutter Imre Lételem című kötetében. Megvásárolható: a...

vonaton ülök és nézem, hogy foszlik szét a táj mint bennem az emlékek egymásba folynak a fák nyomot karcolnak a sínek miközben futnak párhuzamosan mögöttem kapcsolatuk megkérdőjelezhetetlen párban, huzamosan közelednek mígnem keresztezik egymást útjaik kettészelik a...

Tegnap, a háború előestéjén bejelentkezett élőben egy katona, kivezényelve az erdő szélén, egy lány hívta, mikor láttam. Kérdezett tőle, a katona a sátorban válaszolt, szomorúan és bágyadtan. Ma látom, ahogy ezrek menekülnek, maguk mögött minden, előttük a semmi,...

Tapsra mozdul a két kéz. Közötte semmi. Csak csend.   Megjelent Lutter Imre Lételem című kötetében. Megvásárolható: a Líra könyvesboltokban, vagy megrendelhető itt: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/vers-drama/letelem-lutter-imre-versei...

Nyári viharban szél a ruhádat szaggatja Két szemem éber, blúzod alá néz, vágy hajtja Észreveszed s kíváncsi szemem megbünteted Melleid édes dombjait így eltünteted Arcom az arcod kérdve, de némán faggatja Testem a tested féktelenül megkaphatja? Elpirul édes bőröd a...

Mint a Himaláját naponta háromszor megjáró serpák az oxigént, Úgy vágylak én téged lélegzettől lélegzetig magamba szívni. Mint havas hegycsúcsok közt a bolyongó, eltévedt turista, Úgy fázom én utánad minduntalan és félek élni. Mint a serpa, aki csak megy, csomag és...

Melletted fekszem. Nézem, ahogyan lélegzel, fel és le mozog a takaró. Jó a paplan alatt, idebenn összebújva melegen hozzád érni. Tested feszül. Nem kínok kínjai miatt, épp ellenkezőleg. Kéred, masszírozzalak. Ha nem kérnéd is tenném, ez a rituálém. Elernyedsz,...

Este van, az utcán alig jár valaki. Telezöld, rutinból indulok, s az első piros lámpánál jobbra nézek. Sehol senki. A táblán: Maribor 340 kilométer. A rádióból Boban Marković szól. Érzem, ahogy délre hív a tenger. Maribor, Zágráb vagy Ljubljana, majd Portorož, Koper...

Rohan az idő, valamire vársz, múlik a jövő s bármit kitalálsz Fáj, az élet nem vigasztal Üres a pohár mégis szomjazom megöl a magány nincsen oltalom Lásd, üres lett rég az asztal Csak azt ne akarj folyton hazudni egy életen át maszkot viselni Értsd meg, hogy el csak...

Habos kávéba burkolózom. Fejemre vastag takarót húzok. Bolyhos párnába temetem arcom, amíg visszatérnek az álmok. Kávé, fahéj és méz illata lengi be a szobát. Békés minden. Lelkemet új dimenzió várja, sok történet kavarog bennem. Ide könyörgöm minden álmom. Odaátról...