LÉTELEM – versek

Lutter Imre: Porosodó magány   Nézd, alattunk milyen töredezett a föld… Szikkadt, fáradt, öreg arcát mutatja felénk. Ránk bámul. Tükre késői önmagunknak. Fordulj el, mielőtt megkönnyezed. A sírás nem enyhíti a fájdalmat. Könnytől nem nő a repedésekben virág, az...

Párosával szép az élet pajtikám Cudar a tél egyedül a Hargitán Körülvesz a sötét fenyőrengeteg Átjárhat a huzat és a szellemek Erdély havasában szeretkezni jó Bent lobog a tűz míg kint esik a hó Füst száll fel a kéményből az égre fel Süvítő szél üvöltözve útra kel Kéz...

Őszi reggel múló álom Szívemet bebugyolálom Beleférhetsz te is éppen Szeress engem, hogyha kérem Síromig Szétnézek az őszi ködben Szememet csak meresztgetem Csíp a hideg, alig látok, Rád adok egy nagykabátot Ne fázzál Templom tornyán csillan a fény Harang mozdul,...

Lutter Imre: Ébresztő   Mit bánod te hogy mit szól a szomszéd hogy ugat a kutya, s jön-e reggel a kukáskocsi házad elé ha jön, mennyi szemetet szór szét és hagy maga után sárban és mocsokban hogyan fogad az irodai lom a termelékenységet elváró főnök a...

Lutter Imre: Kényszer képzelet   Te meg tudod mondani, miféle képzetek rohannak le és próbálod magad újjá teremteni nap mint nap? Én igen. Fekete borsószemek gurulnak felém a földön, falra voltak hányva, mint a hétköznapi közöny, onnan gördülnek elém. Futnak...

Lutter Imre: Légy az enyém   száz szines emlék terheli elménk bennük a régmúlt gyorsan elég azt, ami lettem földig eresztem fent figyel isten lent te meg én elfut az élet halni se félek elfogy erőm most légy az enyém légy te a vágyam ritmus a dalban vágydiadalban...

Lutter Imre: Fáradt fohász   Hol van az iskola honnan Műveltség szava hallik a tornateremből? Visszavonulhat a múlt és Érzelem árad szép fiatal gyerekekből? Felcseperedve ma-holnap Fegyvert fog, ha a tiszt rászól a seregből Elhal a hang, a jövő már Mása se lesz,...

Lutter Imre: Így mennek az évek   A gondoktól az ember megöregszik Lassan tépázzák meg Lassan őszül bele Lassan felejti Hiába tűnnek mélyebbnek Az egymás után múló emlékek Majd amit elfelejt Az tör rá egyszer hirtelen Sebesedik a múlt Gyógyulni sem Megszépülni se...

Lutter Imre: Ilyen ez a század   Tényleg nem érted, hogy ma már nem erény, ha valaki szerény? Csak a gőgösnek hajbókolnak százak, sárban csúsznak-másznak, ilyen a század. Folytonos vadászat és nincsen alázat. Megjelent Lutter Imre Lételem című kötetében....

Lutter Imre: Remény   Új szerelemben is édes a csók már Hogy tovatűntek a régi mesék Elfeledett aranyos szeme néz rám Bánatos arca ma oly csodaszép Látom, ahogy keze lassan ereszt el Hívogató szeme alva kihűl Mindenemet vele elveszitettem Vágy is, a vég is az...

Lutter Imre: Folytonosság A mánk eltűnt évek fájdalmát siratja A tegnapunk beszédes, de elhallgatnánk. A holnapunk elfelejtett beszélni. De eszébe juthat. Egyszer. S minden korban. Megjelent Lutter Imre Lételem című kötetében. Megvásárolható: a Líra könyvesboltokban,...

Van karácsony, nincs karácsony Furcsa álom lóg a fákon Nincsen se hó, se nagy hideg Az ember mégis didereg Nincs közelség, nincs ölelés A jó akarat most kevés Távol két vigyázó szempár Ünnepelni senki sem vár Mérhetetlen vágy és ének Kibír sok mindent a lélek Kis...

Ma leöntöttem a falat levessel. Most mit nézel? Nyilván nem direkt, béna vagyok. Nem történt más, csak ami szokott. Dolgoztam a gépemen, és magam elé vettem a villanyrezsón megmelegített zöldbablevest, aminek pechemre nyele is volt. Nem szedtem ki mélytányérba, fogtam...

Nézzük, amint felkel a Nap kint sugarával orromra legyint végigfut arany sörényeden kicsi ló, bújj hozzám csöndesen Egy óránk eltűnt. Kiharapott az éjből a Hold egy darabot átaludtuk a lukas csodát s tűnt időnket álmunk fonja át Megjelent Lutter Imre Lételem című...

Nagyanyám arcát sohasem feledem… Aprócska, büszke nő volt. Fák, s virágok közt élte életét. Sokat dolgozott. Kemecsén élt, a szabolcsi kis falu közepén áll a ház. Megrogyott falú, megfakult, sárga színű, omladozó, elhagyatott kis kétszobás házikó, tele megannyi színes...